Életre kelt festmények
A filmek képsorait kísérő kórusművek, erre az alkalomra komponált, Kodály szellemiségét idéző zeneművek. Tulajdonképpen a festmény harmadik dimenzióját adja az ifjúsági kórus.
1934-ben alakult meg az Éneklő Ifjúság mozgalom, amely a nagy európai kórushagyományhoz kapcsolódva a közös éneklésben találta meg a nemzeti közösség létrehozásának lehetőségét. A magyar nemzet közösségének ilyetén kialakítására Kodály felismerése szerint a szétszakított és önazonosságától megfosztott trianoni Magyarországon múlhatatlanul szükség volt.
A kóruszene egyetlen és mindenki által birtokolt hangszere az énekhang. Kodály úgy látta, hogy a nemzetnevelés szolgálatába állított énekhang számára a magyar vokális népzenei hagyomány, a magyar népdal biztosítja a legmeghatározóbb forrást. A Kodály, Bartók és követőik által gyűjtött népdalkincs megfelelő alapot ad nemcsak a zenei ismeretek elsajátításához, de a gyermekjátékok révén a gyermekek életkorának megfelelő kulturális élmények befogadásához is, miközben a felnőttek népdala a teljes őshazai, illetve a nyugat-európai zenetörténet emlékeit is magában hordozza. E magyar népdalkincs egyidejűleg egy új kórusrepertoár létrehozásához is hozzájárult nemcsak Kodály és Bartók, de tanítványai műhelyében is.